Na ezt viszont már le akartam írni régebben is, vicces, tanulságos...bar tudnam mi ebből a tanulság :)

Buli, asszem kollektíván voltunk a trafóban, hangulat, zene, leültünk valami asztalhoz, aztan kezdett fogyatkozni a tarsaság, aminek a következménye az lett hogy lett hely az asztalunknál, és mivel eléggé teltházas volt a buli, odaültek valami srácok.  Az egyik elég jól is nézett ki, váltottunk pár szót. Aztán odaült mellém, és elkezdtünk dumálni meg minden, egész aranyos volt, fogjuk rá h jól nézett ki, bár nemtom ezt mostmár megítélni. Kevin hazament, mer eléggé kész volt. A csávó felajánlotta hogy hazakisér. Amugy tök messze lakik tőlem, énmeg a trafótól is messze lakom. Ezt közöltem is vele, mondta hogy nembaj, szivesen hazakisér. Egyem a 19éves szívét, gondoltam, okés.

Aztán elkísért a kapuig, majd közölte hogy, szerinte nemsokára jön a busza (életében nem volt még felénk se busszal se semmivel), heló, heló.

Énmeg áltam ott és röhögtem. :D

Ez most szegény gyereknek jól esett vagy mi? Mert én szeretem ha hazakísérnek, sőt, általában nem is megyek egyedül haza mert féltem magamat.

Ha valaki tudja h ennek mi értelme volt részéről szóljon már.